Balatoni Múzeum

A Balatoni Múzeum mutatja be talán a legteljesebben a Balatont és környékét.

A megye legrégebbi - 1898-ban alapított - múzeuma mutatja be a tó környékén a legteljesebben a Balaton történetét. Az emelet 11 termében tematikus kiállítás ismerteti meg a látogatót a Balaton kialakulásával; látványos diorámákban tanulmányozható a tó és környékének gazdag növény- és állatvilága. Megismerkedhetünk a ma 600 m2-es tó létrejöttének érdekes momentumaival, megtudhatjuk, hogy maga a tó 20 000 éve keletkezett úgy, hogy vulkáni tevékenyéggel kísért hosszanti kéregmozgás következtében lesüllyedt a Balaton medre.

Az I. teremben a Balaton és környezetének geológiája tanulmányozható. Itt a különféle földtörténeti korok leleteit (kőzeteket, gyapjas orrszarvút, mamutcsontokat, rovarokat) állítottak ki.

A II. teremben a parti sáv növényeinek hasznosításáról kapunk képet. A nád-, sás- és gyékényszedő eszközöket, a nádazás szerszámait és az ezekkel készült termé-keket láthatjuk itt.

A III. terem a Kis-Balaton élővilágát tárja elénk, kitömött állatok - többek között barna réti héja, kis és nagy kócsag, vörösgém - életképbe állításával.

A IV.-V. terem a halászat történetét vázolja föl. Bemutatja például a balatoni halászeszközök fejlődésének, a keszthelyi halászcéhnek, a rekesztőhalászatnak, a jeges halászatnak az eszközeit, dokumentumait. Láthatunk szigonyokat, halászkunyhót, bödönhajót, különféle hálókat.

A földművelés története című részben a gabonatermesztés kialakulásáról ennek eszközeiről tájékozódhatunk, láthatunk fából készült ekét, boronát, kézi hajtású cséplőgépet, kézimalmot.

Továbbhaladva feltűnnek a takarmánygyűjtés, rétgazdálkodás, fűszernövény-termesztés tárgyai. Az ékszer- és viselettörténet című tárlat az újkőkortól a XX. századig tárja elénk a környék témához kötődő leleteit, ezek diadémok, arany és réz ékszerek, csüngők és felvarrható korongok, nyakperecek, tűk, övgarnitúrák. Az öltözet változása is nyomon követhető, hiszen ezek a tárgyak díszítették az egybeszabott ruhát, köpenyt, tunikát és tógát, stólát és az elmúlt két évszázad népviseletét. Igen szemléletes az agyagművesség története című rész, amelynek anyaga az újkőkortól a XX. századig terjed. Az agyagedények díszítési módjának változását követhetjük nyomon, a talpas tálak, urnák, mázas edények, csurgatott mázas edények, habán fajanszmintás edények sorát végignézve.

A fürdőélet és kultúra című tárlat Festetics Györgynek állít emléket, majd Hévíz jelenik meg korabeli képeslapokon, emléktárgyakon.

Továbbhaladva az egykori színházi életről, majd a tó által kínált sportolási lehetőségekről kapunk képet. A hajózás története többek között a Széchenyi István által kezdeményezett gőzhajózásról, az első magyar gőzhajó vízrebocsátásáról emlékezik meg. A tó klasszikus hajóit egy terepasztalon mutatják be.A Balaton környezetvédelme című részben egy műholdas felvétellel figyelmeztet bennünket arra, hogy a tó vízvédelme mennyire fontos feladat. Megdöbbentő látvány annak a több mint tíz, már kipusztult szárnyasnak a preparált gyűjteménye, amelyek már csak itt és élettelenül láthatóak.A római kori kőtárban faragott kő épületelemek, sírkövek, sírládák és szarkofágok láthatók. A középkori kőtárban többek között néhány nagyon értékes darabot is megszemlélhetünk, ilyenek például a zalavári apátságból származó, XI. századi márványfaragványok és a vörsi határmegerősítő felirat III. István idejéből.

A Halápy János emlékszoba 23 képpel a Balaton híres festőjének életművéből ad ízelítőt. Az emeleti díszteremben és a földszinti időszaki kiállító termekben évente öt-hat, nagy érdeklődésre számot tartó történeti vagy képzőművészeti kiállítást rendeznek. A 380 000 tárgyat őrző gyűjtemény és a tudományos könyvtár a helytörténeti kutatók kincsesbányája.

Nyitvatartás:

05.01-10.31 kedd-vasárnap 10.00-18.00

hétfő szünnap

01.01-04.30

11.01-12.31 kedd-szombat 10.00-17.00

hétfő szünnap

Halászeszközök